A modern automatizált gyártósorokban, automatikus csomagolási mérlegek , mint az egyik legfontosabb berendezés, játsszon létfontosságú szerepet. Ez nem csak javítja a termelés hatékonyságát, hanem biztosítja a termékcsomagolás pontosságát és konzisztenciáját is. Ebben a precíziós rendszerben a mérlegelési érzékelő kétségtelenül az alapkomponense, amely vállalja annak a fontos feladatot, hogy az objektum súlyának fizikai mennyiségét számszerűsíthető és rögzíthető elektromos jelekké alakítsák, szilárd alapot helyezve az objektum tömegének pontos mérésére.
1.
Az automatikus csomagolási skála mérlegelési érzékelője általában az ellenállás törzsmérő vagy a piezoelektromos hatás elvén működik. Közülük a leggyakoribb az ellenállás törzsmérő érzékelő. Azt a jellemzőt használja, hogy az elasztikus elem felületéhez rögzített ellenállás -mérő ellenállás -értéke megváltozik, amikor az elasztikus elemet erő deformálódik, és ezt az apró mechanikai deformációt elektromos jel kimenetévé alakítja. Ez a folyamat felismeri a fizikai mennyiségről (súlyból) az elektromos jelekké történő átalakulást, alapot adva a későbbi adatfeldolgozáshoz és ellenőrzéshez.
A mérlegelési érzékelő az automatikus csomagolási skála magjává vált, hogy közvetlenül meghatározza a csomagolás pontosságát és hatékonyságát. Függetlenül attól, hogy élelmiszer-, gyógyszer- vagy vegyipari termékek, a pontos súlycsökkentés a termékminőség biztosítása, a jogi és szabályozási követelmények, valamint a fogyasztói elvárások betartása. Az érzékelő nagy pontossága és stabilitása biztosítja, hogy az egyes tételek súlya megfeleljen az előre beállított előírásoknak, elkerülve a megtérülést, a bírságot vagy a márkahírnév -veszteségeket, amelyeket a súlyhibák okoznak.
2. Rendszeres kalibrálás: A mentőkötél a pontosság biztosítása érdekében
Noha a mérlegelési érzékelő jól megtervezett, teljesítménye fokozatosan csökkenni fog a hosszú távú használat során a környezeti tényezők (például a hőmérséklet-ingadozások, a páratartalom változásai), a mechanikai kopás és az anyagtulajdonságok (például korrozív és ragacsos anyagok) miatt, amelyek mérési hibákat eredményeznek. Ha ezt a hibát nem javítják időben, akkor közvetlenül befolyásolja a csomagolási skála pontosságát és megbízhatóságát, és akár a teljes gyártósor minőség -ellenőrzését is meghibásodhatja.
Ezért a mérőérzékelő rendszeres kalibrálása kulcsfontosságú intézkedés annak pontosságának fenntartásához és a szolgáltatási élettartam meghosszabbításához. A kalibrálási folyamat általában a következő lépéseket tartalmazza: Először válasszon egy megfelelő standard súlyt annak biztosítása érdekében, hogy pontossága magasabb legyen, mint a kalibráláshoz szükséges érzékelő; Másodszor, használja a standard súlyt az érzékelő betöltéséhez és kirakodásához standard körülmények között (például egy meghatározott hőmérsékleti és páratartalom környezetben), és rögzítse a kimeneti jelet; Végül állítsa be az érzékelő belső paramétereit a teszt eredményei szerint, vagy használja a kalibrációs szoftvert a hiba kijavításához, hogy az érzékelő kimenete megegyezzen a tényleges súlyával.
3. A kalibrálás jelentősége és kihívásai
A rendszeres kalibrálás nemcsak az érzékelő hibáját észlelheti és kijavíthatja, hanem megakadályozhatja a hosszú távú felhalmozott hibák által okozott hirtelen meghibásodást, hatékonyan csökkentve a bizonytalanságot és a termelés kockázatát. Ezenkívül a kalibrációs nyilvántartások a minőségirányítási rendszer fontos részét képezik, amely elősegíti a probléma kiváltó okának nyomon követését és a termelési folyamat folyamatosan javítását.
A hatékony kalibrálás végrehajtása azonban néhány kihívással is szembesül, mint például a kalibráló berendezések költségei, a kalibrációs ciklus tudományos beállítása és a műveletek szabványosítása a kalibrációs folyamat során. A vállalkozásoknak saját termelési tulajdonságaik és érzékelő teljesítményük alapján ésszerűen kidolgozniuk kell az ésszerű kalibrációs terveket, valamint a szakembereket a kalibrációs munka hatékonyságának és hatékonyságának biztosítása érdekében.